Szerdán kétéves szünet után ismét üzembe állt a világ legnagyobb részecskegyorsítója Svájcban, a Nagy Hadron-ütköztető.
A protonokat először április 10-én gyorsították fel ütköztetés nélkül. (Fotó: SPL)
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által a francia-svájci határnál 100 méteres mélységben üzemeltetett 27 km hosszú hadronütköztető a korábbi 8 Tev (1Tev = ezermilliárd elektronvolt) helyett 13 Tev energiával képes ütköztetni a részecskéket, melynek során új korszak nyílhat a fizika számára. A protonnyalábokat közel fénysebességre gyorsítják fel, mielőtt meghatározott helyen keresztezik egymás útját. Az ütközés során keletkező „törmeléket”, az egzotikus részecskéket és szubatomi roncsokat hatalmas detektorokkal rögzítik.
Rolf Heuer, a CERN leköszönő főigazgatója gratulált a személyzetnek az eddig elért fantasztikus eredményekért, és kitartást kívánt a további kutatásokhoz. Ezt követően Fabiola Gianotti, az újonnan megválasztott főigazgató elmondta, hogy a nagyobb energia lehetővé teszi a részecskefizika eddig megválaszolatlan kérdései lezárását. „Miénk a legjobb felszerelés, és a legképzettebb szakembergárda, készek vagyunk az új felfedezésekre” – tette hozzá.
A részecskegyorsító szerda reggeli újraindításánál problémák merültek fel, de a mérnökök gyorsan kijavították a hibát, így folytatódhatott az üzembe helyezés.
Az előző, 2010-2013-as időszakban fedezték fel a részecskefizika standard modelljének (SM) utolsó hiányzó elemét, a más részecskék tömegéért felelős "isteni" részecskét, a Higgs-bozont, melynek köszönhetően 2013-ban fizikai Nobel-díjban részesült a részecskét megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert.
A fizikusok reménykednek, hogy a szuperszimmetria elmélete (SUSY) is bizonyítást nyer, amely szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere. A szuperszimmetria elméletét alátámasztó jelenségeket még a 2013-as leállás előtt szerették volna felfedezni, de nem találtak rá utaló bizonyítékot, így sok tudós szerint az elmélet újragondolására van szükség.
A részecskefizikusok úgy vélik, hogy a szuperszimmetria a legjobb jelenlegi keret, amely elmagyarázza a Standard Modell korlátait. Az egyik esetlegesen kimutatható szuperszimmetrikus részecske a Glunio, míg egy másik új a kozmikus építőkövekért, az univerzumot legalább 27 százalékban kitöltő sötét anyagért lehet felelős.
Dan Tovey, a Sheffieldi Egyetem professzora szerint a CERN részecskegyorsítója a jövőben „sötét anyag gyárrá” válhat. Szerinte az LHC segítségével megismerhetővé válik, hogy a normális anyag miként alakul át sötét anyaggá.
Forrás: BBC
