Az eddigi viszonylagos lassú csökkenés után az elmúlt héten hirtelen több mint 700 ezer négyzetkilométerrel csökkent a jégborítottság a Föld északi féltekén.
A Föld északi féltekének jégtakarójának területi változásait ábrázoló táblázat. (Forrás: NOAA / U.S. National Ice Center / Naval Ice Center)
A Föld északi féltekének jégborítottsága a műholdas mérések szerint április 24-én még 14.801 millió négyzetkilométer volt, viszont május elsejére 14.101 millió négyzetkilométerre zsugorodott. A veszteség 700796 négyzetkilométer.
Az arktiszi tengeri jég kiterjedése 2015. május 1-jén, valamint május 1-jei jégborítottság 1981-2010 közötti átlaga. (Forrás: National Snow and Ice Data Center)
A legnagyobb csökkenést az Ohotszki- és a Bering-tenger szenvedte, ahol az 1981-2010-es átlaghoz képest eleve jóval kisebb volt a jégborítottság, valamint annak vastagsága is. Ez utóbbinak köszönhető a gyors csökkenés, mivel a térségben ilyenkor gyakoriak a nagy szelekkel járó ciklonok, melyek erőteljes hullámverést korbácsolnak. A vékonyabb jégtakaró kevésbé képes ellenállni a hullámoknak, könnyebben szakadnak le táblák, melyek a melegebb vizekre sodródva gyorsan elolvadnak.
A két leginkább érintett tenger felett 2 méteres hőmérsékleti anomália többnyire 0-2 fok között alakult április 24. és május 1. között, amely alapjáraton nem indokolta volna az ekkora jégveszteséget.
Grönlandi olvadás mértéke, valamint annak 1981-2010 közötti átlaga. (Forrás: National Snow and Ice Data Center)
Grönland 2015. május 1-jei felszíni olvadását ábrázoló térkép. (Forrás: National Snow and Ice Data Center)
Érdekességként megemlítendő, hogy a műholdas mérések alapján Grönlandon még nem indult meg az olvadás. A sziget északi részeit leszámítva negatív hőmérsékleti anomália tapasztalható, főként a déli és nyugati partvidéken akár -8, -10 fokkal, helyenként ennél is jóval alacsonyabb a hőmérséklet az átlagosnál. Ennek köszönhetően az olvadás 1981-2010 közötti átlagánál a jelenlegi szintje kisebb.
