A globális felmelegedés ellenére még mindig nem rendszeres, kereskedelmi hajózási útvonalat létesíteni az Északnyugati-átjárónál.

A York-i Egyetem legújabb kutatása szerint az északi-sarki tengeri jég lefedettsége és vastagsága még mindig kiszámíthatatlan ahhoz, hogy kereskedelmi hajózási útvonalat jelöljenek ki állandó jelleggel.

Prof. Christian Haas és csapata még 2011 áprilisában és májusában valamint 2015-ben végzett méréseket egy repülőgépen elhelyezett elektromágneses indukciós hangjelzővel. A mérések során az elsőéves és sokéves tengeri jeget is vizsgálták a kanadai sarkvidéki szigetvilágnál, melynek során megállapították, hogy a jég modális vastagsága 1,8 és 2 méter között mozog a legtöbb régióban, az átlagos vastagság pedig 2-3 méter. A Jeges-tenger felett viszont a jég vastagsága még több mint 3 méter volt, viszont a sokéves jég néhol ennél nagyobb értékeket is mutatott.

Az eredmények Haas is meglepődött, annak ellenére hogy nyár végén egyre több a nyílt víz az északi sarkvidéken. A jövőben milyen hatással lesz az északi-sarkvidéki nyári jégtakarójára az éghajlatváltozás, azt nehéz megjósolni, mindenesetre a 2015-ös minimum volt az eddigi negyedik legkisebb a mérések óta. Az olvadás ráadásul elsodródó jéghegyek leszakadását válthatja ki, amely miatt még inkább veszélyes lenne az Északnyugati-átjáró használata.

Az Északnyugati-átjáró, amely egy sor öbölből és tengerszorosból áll, a Beaufort-tengert köti össze a Baffin-öböllel. Ezen keresztül sokkal gyorsabb lenne az áruszállítás az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között a Panama- és a Szuezi-csatornához képest.

Forrás: phys.org