Csillagászok egy közeli galaxist tanulmányozva mágneses mezőt fedeztek fel a fő spirálja körül.

 Az IC 342-es galaxis központjának mágneses mezeje. (Forrás: R. Beck, MPIfR)

A felfedezés segíthet megmagyarázni a galaktikus spirálok keletkezésének folyamatát. Ugyanezen tanulmány szerint a gáz áramlott befelé a galaxis középpontjába egy esetleges feketelyukba.

„A tanulmány segít a galaxisok fejlődésével kapcsolatos kérdések megválaszolásában” – mondta Rainer Beck, a Max-Planck Intézet (MPIfR) munkatársa a németországi Bonn-ban.

A tudósok a Földtől mintegy 10 millió fényévnyire levő IC 342 galaxis mágneses struktúráját tanulmányozták a Nemzeti Tudományos Alapítvány VLA (Karl G. Jansky Very Large Array) és a MPIfR 100 méteres Effelsberg rádióteleszkópjával.

A meglepő eredmények azt mutatták, hogy a galaxis fő spirálja körül hatalmas csavarodott hurok található. Ez az eddig soha nem látott jelenség elég erős ahhoz, hogy befolyásolja a gázok áramlását a spirál körül.

„A spirális karok aligha alakultak ki mágneses mező nélkül” – mondta Beck. „Ez az új IC 342-es kép megmutatja, hogy a mágneses mezők fontos szerepet töltenek be a spirális karok kialakulásában” – tette hozzá a tudós.

Az új megfigyelésnek van egy másik aspektusa, amely szerint a galaxis központja otthont feketelyuknak adhat otthont, valamint az új csillagok születésében is termékeny. Ahhoz, hogy a csillagok termelése magas arányú legyen, folyamatosnak kell lennie a gázok beáramlásának.

„A mágneses vonalak a galaxis belső része felé mutatnak, amely támogathatja a gázok beáramlását” – jegyezte meg Beck.

A tudósok a mágneses mező feltérképezését a galaxis által kibocsátott rádióhullámok segítségével térképezték fel. A tájolás során a rádióhullámok merőlegesen estek a mágneses mezőre. A különböző hullámhosszon történő megfigyelés lehetővé tette, hogy korrigáljuk a hullámok forgását, amelyet a poláris sík okozott a csillagközi mágneses mező mentén a Föld látómezejében.

Az Effelsberg teleszkóp széles látómezeje megmutatta teljes mértékben az IC 342-est, amelyet ha a Tejút porfelhője, valamint a látható fény nem takar ki, olyannak tűnik, mint egy telihold. A VLA segítségével más, finomabb részletek is kiderültek a galaxisról. A végső képet, amely bemutatja a mágneses mezőt, több 24 óra alatt készült fotó kombinációjából jött létre, valamint 30 órás mérési adatokból.

A MPIfR tudósai, köztük Marita Krause-val, beleérve Becket is, ismerték fel először a galaxisok polarizált rádió-kibocsátását, kezdve az Androméda-galaxis 1978-as Effelsberg teleszkóppal való megfigyelésével.

Beck kutatásairól bővebben a Journal Astronomy & Astrophysics című folyóiratban számolt be.

Forrás: phys.org