Furcsa leletek kerültek elő Chile déli részéről, melynek vonásai összehasonlíthatóak az Ausztráliában élő kacsacsőrű emlőssel.
Chilesaurus diegosuarezi (Forrás: Reuters)
A Chilesaurus diegosuarezi nevet viselő állat ugyanannak a dinoszaurusz csoportnak volt a tagja, amelynek a valaha élt legnagyobb szárazföldi húsevő, a T-rex is, viszont vele ellentétben ez a faj csak növényeket fogyasztott csőrével és levél alakú fogaival.
A Chilesaurus koponyája és nyaka hasonlít a primitív hosszúnyakú dinoszauruszokéra, csigolyái pedig a húsevő theropodákéra. A két kezén két tompa ujj, míg a lábain négy-négy lábujj helyezkedett el, ellentétben a három lábujjú theropodákkal. Ehhez madárszerű medence társult. A mintegy 145 millió évvel ezelőtt Chile folyói közelében élt állat viszonylag alacsony volt, hossza elérhette a 3,2 métert, bár az eddig talált példányok mindössze pulyka méretűeknek számítottak.
„Chilesaurus a valaha talált egyik legbizarrabb dinoszaurusz” – mondta Fernando Novas, a Buenos Aires-i Bernardino Rivadavia Természettudományi Múzeum paleontológusa, aki a lényt az evolúció kirakójának újabb darabjaként nevezi.
„A Chilesaurus csontvázának anatómiája több dinoszaurusz csoport jellemzőjét gyűjti össze, szinte mozaikként álnak emeleten a különböző formák és színek. Nincs más hasonló dinoszaurusz, ahol a kombinációk és funkciók keveréke hasonlóan alakultak volna” – tette hozzá a tudós.
Martín Ezcurra, a Birminghami Egyetem paleontológusa is hasonlóan vélekedik. Szerinte az új faj egy eddig nem ismert dinoszaurusz vonalhoz tartozik, amely „elmondja” az evolúció működését.
„A konvergens evolúció olyan folyamat, amely során két egymástól független faj képes megszerezni egymás tulajdonságait vagy viselkedését azonos közegben” – mondta Ezcurra. „Jelen esetben mozaik konvergens evolúcióról van szó, mivel a Chilesaurus esetében különböző testrészek hasonlítanak más, nem rokon fajokra” – tette hozzá.
A Chilesaurus első leleteit hét évvel ezelőtt találták Chilében, amelyről a nevét is kapta. Azóta négy majdnem teljes csontvázat, és több töredékleletet sikerült előásni. A kutatás eredményeiről bővebben beszámolnak a Nature folyóiratban.
Forrás: Reuters
