Asztrofizikusok egy 3D-s térképet kreáltak a világegyetemről, mely közel 2 milliárd fényévet ölel át, és a legteljesebb képet mutatja a kozmikus szomszédságról.
3D-s térkép a közeli világegyetemről középpontjában a Tejútrendszerrel. (Forrás: phys.org)
A gömb alakú térkép segítségével jobban érthetővé válnak a galaxis szuperklaszterek, valamint hogyan oszlik el az anyag az univerzumban, valamint bepillantást enged a sötét anyagba is, illetve a fizika legnagyobb titkai közé.
A térképet Professzor Mike Hudson, Jonathan Carrick és Stephen Turnbull, a Waterloo-i Egyetem Fizika és Csillagászati tanszékének munkatársai hozták létre.
„A galaxis eloszlás nem egyenletes, valamint nem rendelkezik mintával. Vannak csúcsok és völgyek, mint egy hegységben. Ez a szerkezet származhat a korai világegyetem kvantum fluktuációjából” – mondta Prof. Mike Hudson.
A térképen látható világosabb és fehérebb területeken a galaxisok nagyobb koncentrációban helyezkednek el, míg a piros terület szuperhalmaz, úgynevezett Shapley Koncentráció, a galaxisok legnagyobb gyűjteménye a közeli univerzumban. A feltáratlan területek középkékkel jelennek meg a térképen.
Az univerzumban levő anyag helyét és mozgását ismerve a tudósoknak segít meghatározni annak tágulását, valamint hol és mennyi sötét anyag létezik. A tudósok megfigyelték, hogy a galaxisok másképpen mozognak, mivel az univerzum tágulása nem egyenletes. Más sebességgel mozog a Tejútrendszer a legközelebb elhelyezkedő szomszéd galaxisnál, az Andromédánál, melynek sebessége 2 millió km/h.
Korábbi modelleknek nem sikerült pontosan meghatározni a galaxisok mozgását. Hudson és csapatának viszont érdekébe tartozik felfedezni, hogy a struktúrák felelősek-e a sajátos sebességekért.
A sötét anyag mennyiségét a legnehezebb meghatározni, mivel az nem tükröződik, valamint fényt se bocsát ki, ezért nem mérhető közvetlenül. Létezésére csak következtetni lehet, közvetett módon a gravitációs hatása figyelhető meg a fényen és az anyagon.
A kutatók következő lépésként egy részletesebb térképet kívánnak alkotni a sajátos sebesség részletesebb mintájával.
Forrás: phys.org
